Miután nyelv- és történettudományi szakcsoportokban polgári iskolai tanári képesítést szerzett, a pedagógus pályát 1917-ben kezdte el Poprádon. A cseh megszállás után, még 1919 őszén a balatonfüredi polgári iskolába osztották be. 1922-ben nősült, elvette Luttor Terézia iparművésznőt. Kedvező tanfelügyeleti tapasztalatok nyomán a fiatal, ambiciózus tanárt Tapolcára helyezték és 1926-ban a tapolcai állami leánypolgári iskola igazgatójának nevezték ki. ekapcsolódott a település társadalmi életébe, tagja volt a helyi kaszinó választmányának, igazgatósági tagja a Stefánia anya-és csecsemővédő egyesület helyi fiókjának, tagja a vízvezetéki bizottságnak, az egészségügyi tanácsnak, és jegyzője az iskolai gondnokságnak. Négy és fél évi tapolcai működés után a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter a bicskei állami polgári fiú- és leányiskolához helyezte át. Ott is nagy akarattal lát munkához de lappangó betegsége rövidesen erőt vesz rajta, fiatalon elhunyt. (Tapolcai Életrajzi Lexikon)
de
)