Az olajmécsesek (latinul lucerna) általában agyagból készültek, de nem volt ritka a fémből készült változat sem. Az egyszerű, díszítés nélküli változatok mellett többé-kevésbé mintázott darabok ismertek. A domborműves díszítés mellett olyan mécsek is készültek, amelyek állat- vagy emberalakot vagy csak egy emberfejet ábrázolnak. A világító anyag az olaj volt, mégpedig növényi eredetű, általában az olajfa terméséből; a nagyon zsíros olaj (pl. oleum ricinum) erősen füstölt. Előkelő házban finom, illatos olajat töltöttek a mécsesbe. A lámpások nagyon gyenge fénnyel világítottak, túlzott világosság nem volt a helyiségben. Ennek áthidalására egyszerre több mécseset is használtak egy-egy teremben, egyesével vagy vas kandeláberre függesztve. De olyan megoldás is ismert, hogy egyetlen mécsesnek több ágú lángnyílása volt, így több kanócot tudtak meggyújtani. A bemutatott mécses emberfejes, megfogalmazásában kétségtelenül negroid vonásokkal bíró személyt ábrázol, halántékán szőlőfürttel. A mécses alja hiányzik. Beöntő nyílása gyöngysorral keretezett. Akasztófüle törött. Az emberfejes mécseseket a kutatás birodalom szerte az 1. sz. második felére - 2. sz. első felére keltezi, mécsesünk is ebből az időszakból származhat.
de
