Tóth István a klasszikus, hagyományos elvű, technikai trükköktől mentes fényképezés híve. Jellegzetes stílust alakított ki, amelyben kizárólagosak a fekete-fehér tónusok, dominálnak a sötétben hagyott felületek és az ebből kiragyogó világos fényfoltok. Ebből adódnak művészetének jellemző, radikális kontrasztjai. Vonzódik a beszédes, nem ritkán idős emberi arcokhoz, amelyek egész életüket magukon hordozzák. Életművében ezért rendkívül jelentősek a portrék. A Nehéz út volt leghíresebb, szinte emblematikus fotográfiája: mélyen barázdált arcú, idős férfi tekint szembe velünk, fejét két kezébe támasztja. A Pillanatok ciklushoz tartozik, amely 1954 és 1974 között keletkezett.
