A kisgereblye a 20. század első felében a 6-10 éves gyermekek népi gyermekjátéka volt. A játékok nem csak a tartalmas szabadidő eltöltésére szolgáltak. A gyermekek szívesen kapcsolódnak be ebben az életkorban a felnőttek, szüleik tevékenységeibe. Az ügyesebb apukák elkészítették vagy mesterekkel készítették a gyerekeik erejéhez, testméreteihez jobban illeszkedő, a háztartásban vagy a gazdálkodás során használt tárgyak miniatűrjeit. A munkába való belenevelődés észrevétlenül történt. A generációk együttélése biztosította a gyermekfelügyeletet az iskoláskort megelőzően, később akár önálló munkavégzéssel is megbízták a gyerekeket. Ezeket a tárgyakat aztán átörökítették vagy másodlagos felhasználásra kerültek például a temetőkben, a sírok gondozásában. Ezt a kisgereblyét a saját gyermekkori példánya alapján készítette Pintér József, aki a 2. világháború előtt hasonlót kapott az édesapjától.
