Édesanyja korán meghalt, gyámja az anyakönyvben Böröczi József keszthelyi lakos. Elemi iskolába Keszthelyen járt.Tanulmányait a tatai piarista gimnáziumban 1896-tól 1900-ig befejezte. Gimnáziumba Vácott (1901-1903), Kecskeméten (1903-1905), Budapesten teológiára (1906-1909) járt. Pappá szentelték 1910 júniusában.
Érettségi után Budapesten a piarista rendi tanárképzőben teológia-földrajz szakot végzett. Tanított Rózsahegyen (Liptó vármegye), ahol 1912-ben megalapította a Liptó Megyei Múzeumot. Tanított Veszprémben, és 1918-ban filozófiából bölcsészdoktori diplomát szerzett. Magyaróváron 1919-1921 közötti években tanított. Itt ismerkedett meg Sándor Annával, akit 1921-ben, miután kilépett a piarista rendből, feleségül vett. Rövid ideig, 1921-től 1923-ig a budapesti Szőlészeti (Ampelológiai) Intézetben kapott állást. A házasságukból két leánygyermekük született. 1923-tól 1940-ig Salgótarjánban, a gimnáziumban tanár, ahol ezekben az években megteremtette a város múzeumának alapját.
A nyári vakációt 1909 és 1938 között leggyakrabban Tatán töltötte. 1912-től tárgyi gyűjteményével megalapozta a dr. Magyary Zoltán támogatásával 1938-ban a piarista rendházban megnyitott tatai múzeumot.
Ezekben az években folyamatosan jelentek meg írásai a város hetilapjában, a Tata-Tóvárosi Híradóban.
A Tata-Tóvárosi Híradó 1939-től nem jelenhetett meg, így Dornyay Bélának is megszűnt a kapcsolata Tatával. 1940. július 1-jétől visszahelyezték szülővárosába muzeológusnak, a Balatoni Múzeumba. 1942-ben a Magyar Királyi Belügyminisztériumtól kérte a megjelent származást igazoló törvények miatt nemesi származásának igazolását. Ekkor változtatta meg a nevét az ősi Darnay alakra.
A második világháború után kinevezték a Balatoni Múzeum igazgatójának. A keszthelyi évek alatt kiadta és zömében írta a Balatoni Múzeumi Értesítő című kiadványt. Ebben az időben tette teljessé kutatásaival a Balaton környékének a feltárását (pl. Nagyvázsony és környékének útikalauza. Veszprém, 1963).
de
