MúzeumDigitárVeszprem
STRG + Y
de
Laczkó Dezső Múzeum LDM_Régészeti gyűjtemény [LDM_R_2018.6.2326.]
Lunula (Laczkó Dezső Múzeum CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Laczkó Dezső Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Vorheriges<- Nächstes->

Lunula

Zitieren Datenblatt (PDF) Archivversionen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

A római aranyművesség gyökerei a hellenisztikus időszakra nyúlnak vissza. A technika elmaradt a görög vagy az etruszk előképek gazdagon díszített, igényesen kivitelezett darabjaitól. A kivitelezés leegyszerűsödött, különösen a centrumoktól távolabbi vidékeken. A finom, munkaigényes kidolgozás helyébe inkább a látvány, a színek és minták mozgalmassága lépett. Az ékszerek stílusában két nagyobb időszakot tudunk meghatározni. Az első periódus folyamán, a kora császárkorban (Kr. u. 1–2. század) az arany ékszerek készítői még nagymértékben a korábbi antik előképekhez nyúltak vissza, ez a későbbi századokban lassan kikopott a mesterek tudásából.A lunula egy olyan félhold alakú függő, amelyet nyakban viseltek és vélhetőleg egyfajta varázseszköz volt. A hold, a varázslat és a nőiesség pogány szimbóluma, amelyet csak a nők viseltek. A félhold formájú függő, a helyi, bennszülött viselethez is hozzátartozhatott. A bemutatott darab is ezt a hellén hatást mutatja. Formája széles, tömzsi, felületén gyöngyözött mintázat. A közepén és a félhold két végén egy-egy apró, kerek foglalat - a betét hiányzik. A fül kettős horonnyal tagolt, a kapcsolódásnál négy apró gyöngyözött minta látható.

Material/Technik

Arany / préselt, poncolt

Maße

Sz: 1,8 cm; M:1,4 cm

Hergestellt Hergestellt
101
Gefunden Gefunden
2017
Sólápa (Balatonfőkajár)
Wurde genutzt Wurde genutzt
101
100 2019
Laczkó Dezső Múzeum

Objekt aus: Laczkó Dezső Múzeum

Laczkó Dezső Múzeum - MúzeumDigitár

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.